Egy átlagos pécsi diák harca a nyugdíjasok ellen

Sikerrel vettem ma is minden elém gördülő akadályt,ügyes gyerek vagyok, már általános elsőben megmondta Csábràk Tanárúr tesi órán,bár lehet akkor még nem tanította az osztályom,de tuti megmondta,mivel a tesi felvételin én voltam az egyetlen aki zokniban nyomta végig,tudniillik nem vittem váltó cipőt és bakancsban igen nehéz futkározni meg ugrándozni stb,plusz igen hülyén néz ki melegítővel meg rövidnadrággal,ezt sajnos a mai napig nem fogják fel egyesek,és kimennek úgy az utcára. Ennél viccesebb már csak K.M. volt amikor az egyik évzáróra ÉLÉRE VASALT ÜNNEPLŐS RÖVIDNADRÁGBAN jött FEHÉR INGBEN és FEHÉR ZOKNI SZANDÁLLAL kombót választotta. Azóta se láttam ilyet,kár h nem fényképezte le senki,sajnálom h nem volt akkor fényképezős mobilom. Ünneplős rövidnadrág! Sírsz!! Visszatérve,a buszon volt egy értelmifogyatékos csoport,nekik még akkor is átadnám a helyem ha szülni mennék,de mivel ez lehetetlen, mert nem vagyok Arnold Schwarzenegger A Junior című filmből és Danny De Vito sem az ikertestvérem,adódik a helyzet ebből hogy mindig átadnám. Szóval szegény kis Down-kóros srác üldögél a helyén kis kötött sapkában egymagában,mikor is odalép hozzá egy mamó és elkezdi ütögetni a vállát egy újonnan szervált felmosóvödörrel,hogy fiacskám nem gondolod h ekkora tömegben át kéne adnod a helyed az idősebbnek? Szegény ember csak kamillázott,mint egy hörcsög a terrariumban,azt se tudta hova tegye,hogy megzavarták a kis külön világát. Odalépett egy férfi,hogy ne haragudjon már,de nem látja h beteg a fiú,minek kell inzultálni? Mamó megrántja a vállàt,én is az vagyok. De ő értelmileg beteg. Én meg testileg. De tudja mit,ha itt mindenki ilyen bunkó mint maga,akkor le se ülök,sőt leszállók és megvárom a következő buszt. Mindenki helyeselt,hogy jolvan,ezen felbuzdulva az öreglány mégse szállt le hanem inkább felállított egy papót és az ő helyére ült le. Pofám nekem szakadt le,még mindig szedem össze a darabjait.